|
 |
|
|
... a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem" "tsupán idegen nyelven soha még egy Nemzet is e földön, a maga Anya nyelvét meg vetvén, böltsességre, tudományokra nem emeltethetett" (Bessenyei György, Magyarság, 1781).
"Ha egy nemzet nem képes a tudományoknak anyanyelven való birtokba vételére, menthetetlenül lemarad a haladottabbakhoz képest. Ezért, a tudományok magyar nyel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nyelvi halál szélére került. Ezt ismerték fel a korszak írói, szellemi emberei, nekiláttak, és újraélesztették azt, ami már-már elhalni látszott. A mi legközvetlenebb irodalmi ősatyáink: Bessenyei, Kazinczy, Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey és társaik nélkül ma nem volna nemcsak magyar irodalom, de nem volna szó, nyelv, mai magyar beszéd sem.
... És mennyire meg szoktunk f... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... programszerű, rendszeres magyarra fordítója, de fordításait még a század végén sem ismerték, amikor pedig már volt magyar olvasóközönség, és a ,,vigyázó szemek" izgatottan fordultak Párizs felé. Bessenyeiék számára forrásanyag lehetett volna Mikes fordításainak áradata, de Bessenyeiék sem tudták, hogy volt egy Mikes Kelemen nevű elődjük. Fordításai csak akkor jelentek meg végre, a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... kapcsolatunk egy szerelemnél is szorosabbá válik. Amikor Huszti Péterrel, Szerednyey Bélával, Dunai Tamással, Hüvösvölgyi Ildikóval, Psota Irénnel vagy Koltai Jánossal, régebben Tolnay Klárival, Bessenyei Ferenccel, Pécsi Sándorral mentek a darabjaim, igazi szerelmeket éreztem. Mert nem lehet egy színésszel úgy dolgozni, hogy az ne szerelem legyen, hiszen neki azt kell álmodnia, a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... és nők a nők - szabadok, kedvesek, s mind ember, mert az egyre kevesebb."
(József Attila)
"Szeretni persze gyönyörű dolog. Megduplázza, megsokszorozza az embert."
(Bessenyei Ferenc)
"Mennél többet gondolkodom rajta, annál inkább érzem, hogy semmi sincs, amiben több művészet lenne, mint szeretni az embereket."
(Vinzent von Gogh)
"Hogy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... évét bemutató Európa messze van című sorozatban szerepelt, de játszott afféle magyaros akciófilmben, a Zsaruvér és csigavér-ben is.
A Nemzet Színésze címet 2005 januárjában, Bessenyei Ferenc halála után kapta meg - a tizenkét színészből álló létszám ugyanis mindig állandó, és csak az egyik tag halála után választanak új kitüntetettet. Zenthét - ahogyan minden jelöltet ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... gondolkodást. Az osztrák felvilágosodás ösztönző indítója, Josef Sonnenfels, Mária Terézia udvari könyvtárának főnöke volt. (Majd az ő helyettese lett az a testőrségtől a könyvtárba lépő Bessenyei György, aki a magyar felvilágosodás elindítója és szervezője.) Néhány évtizeddel utóbb a nagy hírű humorista, Moritz Saphir a német irodalomtól már egészen elkülönülő osztrák irodalom je... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Ambrus András: Bevezetés a matematikadidaktikába. Egyetemi jegyzet. Elte Eötvös kiadó, 1995.
Filep László: A tudományok királynője (A matematika története), Typotex, Bp. - Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza; 1997.
Ruzsa Imre: A matematika néhány filozófiai problémájáról. Tankönyvkiadó, Bp.
Lakatos Imre: Bizonyítások és cáfolatok. Gondolat, Bp., 1981.
W... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... sűríti Petőfi tájábrázolásának jellegzetességeit. Az Alföld a felvilágosodás korában került be költői témaként a magyar költészetbe. Ily módon a tájválasztás nem tekinthető újdonságnak (Bessenyei, Fazekas). A vers közvetlen előzményének Gaál József 1836-os karcolata tekinthető (Az Alföld képe). Ami egyedi Petőfinél az a következetes ragaszkodás a témakörön belül az Alföldhöz.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... sem.
Bíró Ferenc tudományos pályáját ugyanis alapvetően két dolog strukturálta:
egyrészt a textológiai munka
- ezt olyan vállalkozások fémjelzik, mint a befejezéshez közelítő Bessenyei
kritikai kiadás, illetve a Régi Magyar Költők Tára XVIII. századi
sorozatának beindítása és megalapozása -, másrészt pedig a magyar
felvilágosodás legfontosab... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ellenzéki főpolgármester-jelöltnek nem adtak lehetőséget arra, hogy reagáljon Demszky vádjaira.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem" "tsupán idegen nyelven soha még egy Nemzet is e földön, a maga Anya nyelvét meg vetvén, böltsességre, tudományokra nem emeltethetett" (Bessenyei György, Magyarság, 1781).
"Ha egy nemzet nem képes a tudományoknak anyanyelven való birtokba vételére, menthetetlenül lemarad a haladottabbakhoz képest. Ezért, a tudományok magy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nyelvi halál szélére került. Ezt ismerték fel a korszak írói, szellemi emberei, nekiláttak, és újraélesztették azt, ami már-már elhalni látszott. A mi legközvetlenebb irodalmi ősatyáink: Bessenyei, Kazinczy, Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey és társaik nélkül ma nem volna nemcsak magyar irodalom, de nem volna szó, nyelv, mai magyar beszéd sem.
... És mennyire meg szoktunk feledke... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mellett)
Debrecen - szeptember 17. (hétfő) 18.00
Cívis Hotel Kálvin, Konferencia terem, Kálvin tér 4.
Nyíregyháza - szeptember 18. (kedd) 18.00
Református Gyülekezeti Ház, Bessenyei tér 9. (
Győr - szeptember 19. (szerda) 18.00
Petőfi Művelődési Ház, Színházterem, Árpád út 44.
Kecskemét - szeptember 20. (csütörtök) 18.00... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mellett)
Debrecen - szeptember 17. (hétfő) 18.00
Cívis Hotel Kálvin, Konferencia terem, Kálvin tér 4.
Nyíregyháza - szeptember 18. (kedd) 18.00
Református Gyülekezeti Ház, Bessenyei tér 9. (
Győr - szeptember 19. (szerda) 18.00
Petőfi Művelődési Ház, Színházterem, Árpád út 44.
Kecskemét - szeptember 20. (csütörtök) 18.00... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... körülöttem, akkor tudtam rendet teremteni magamban" - írja egy vallomásában magáról a színésznő a nyolcvanas évek elején. Zárkózott magánéletet él, a nagyközönség szeme elől rejtve. Házasságát Bessenyei Ferenccel, vagy a válásukról az átlag néző mit sem tud. Élete második felében kerüli a címlapfotókat is, vagy azok kerülik őt? Magányát enyhítendő, egy parasztházat vásárol Gánt kö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
További hírességek
Bessenyei Ferenc
a Nemzet Színésze 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, http://hu.wikipedia.org/wiki/Besseny ei_Ferenc 1945-től a Budai Színházban, utána a Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott, majd 1950-től 1963-ig, 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Szí... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... hogy provokátorok ne furakodhassanak közéjük. Nemzeti, piros-fehér-zöld színű zászlókat vittek, és hazafias dalokat énekeltek. A Bem-szobornál Veres Péter felolvasta az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc szavalta el a Szózatot. Végül Z. Herbert lengyel író üdvözölte a tüntetőket. Mivel igen rossz volt a hangosítás, a diáksághoz csatlakozó hatalmas tömeg követelni kezdte, hogy Nagy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... hogy provokátorok ne furakodhassanak közéjük. Nemzeti, piros-fehér-zöld színű zászlókat vittek, és hazafias dalokat énekeltek. A Bem-szobornál Veres Péter felolvasta az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc szavalta el a Szózatot. Végül Z. Herbert lengyel író üdvözölte a tüntetőket. Mivel igen rossz volt a hangosítás, a diáksághoz csatlakozó hatalmas tömeg követelni kezdte, hogy Nagy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kiálltam a járda szélére. A tömegbol intett egy ismerősöm, így én is beálltam a sorba." (Tankó Tibor, katonatiszt)
Délután a Bem-szobornál közel 50 ezer tiltakozó hallgatja Bessenyei Ferenc színművész előadásában a Szózatot. Az esti órákban már 200 ezres tömeg lehetett a Parlamentnél.
Voltaképpen eddig tudjuk könnyen követni a történeseket, mert este 6-7 ór... |
|
|
|
|
|
